Megszoktuk a masszív tájékoztatópultokat: Ezek egyrészt kényelmesek, biztonságot nyújtanak, egyfajta státuszt biztosítanak. Olyannyira, hogy ha mellvédünk is van link , még inkább védve érezhetjük magunkat. Sőt, ha a monitort úgy állítjuk be, hogy az a használók felé blokkolja a kilátást, akkor saját, kényelmes kis birodalmunkban érezhetjük magunkat. Ha olvasó közelít, mi kényelmesen ülhetünk, és kissé felfele nézve beszélhetünk az álló olvasóval.
Vannak más megfontolások is: mi legyünk a lehető leginkább elérhetők a használóink számára! Még véletlenül se legyen közöttünk státusz- vagy szintkülönbség! Még látszólag sem… Ilyenkor ülőhellyel kínáljuk az olvasót, hogy azonos szinten beszélgethessünk egymással. A monitort felváltja a könnyen akárhová elvihető laptop (nyilván minden elérhető rajta, akár a fix gépen). Sőt, nem is kell kinevezett pult! Sokkal kényelmesebb mindkét fél számára, ha – mint egy klubban – oda ülünk, ahol a feleknek a legkényelmesebb. Az se baj, ha mi telepedünk a használó mellé, így feloldhatunk minden formalitást, mert… miért is legyen bármilyen fizikai vagy vizuális, elméleti fal könyvtáros és használó között?! Pláne, ha a könyvtárban is fontos az “UX” (user experience), azaz az ügyfélélmény.
E koncepcióra pl. a hazai Telekom-üzletekben láthatunk példát. (MG)
KIT-információ