Egy friss iparági felmérés szerint a könyvtárosok jelentik az intellektuális előrejelző-rendszert az MI térnyerése kapcsán, és a szakma képviselői között jóval magasabb az MI-vel szembeni ellenállás, mint a tartalomipar (például a könyvkiadás) más szereplőinél.
1. Magas a szkepticizmus, de nem a tudatlanság miatt
A BISG felmérése szerint a könyvtárosok mintegy harmada egyáltalán nem használ mesterséges intelligenciát, nem is tervezi, és nagyjából 34%-uk etikai okokból ellenzi azt. R. David Lankes könyvtári kutató rávilágított egy nagyon fontos összefüggésre: ez az ellenállás nem abból fakad, hogy a könyvtárosok ne értenék a technológiát (ahogy a múltban az internetet vagy a közösségi médiát kezdetben sokan elutasították). Épp ellenkezőleg: a “Soha MI-t”-tábor tagjai mélyen értik a nagy nyelvi modellek működését, és pontosan, technikailag tudják megindokolni, hogy miért tartják megbízhatatlannak ezeket az eszközöket. Számukra az MI bevezetése a könyvtárba azt az üzenetet közvetítené, ami ellentétes a könyvtár alapvető küldetésével.
2. A “slop” (MI-szemét) elleni küzdelem a mindennapokban
A könyvtárosok nem elméleti síkon aggódnak; már most is a frontvonalban küzdenek a következményekkel. Az idejük jelentős részét az emészti fel, hogy a katalógusokból gyenge minőségű, MI által generált tartalmakat (“slop” – kb.: moslék, pocsolya) szűrjenek ki, és harcoljanak a hamis vagy félrevezető információk terjedése ellen. (folyt. köv.: 2. Kritikus használat) (ref.: Gemini, MG)
Jane Friedman