A holland Informatiepunten Digitale Overheid link (IDO, Digitális Kormányzati Információs Pontok) hálózata a modern könyvtárügy egyik legsikeresebb példája arra, hogyan válhat egy kulturális intézmény a digitális állampolgárság alapkövévé. Lényege, hogy a holland állam a könyvtárakat bízta meg azzal a feladattal, hogy segítsenek azoknak az állampolgároknak, akik “digitálisan elakadtak” a bonyolult kormányzati ügyintézés során. Nem kormányablak, hanem egy segítő intézmény, ahol a könyvtárosok nem intézik el az ügyet az ügyfél helyett, hanem:
– Útbaigazítanak: segítenek megtalálni a megfelelő digitális űrlapot (pl. adóbevallás, segélykérelem, lakhatási támogatás).
– Technikai támogatást adnak: megmutatják, hogyan kell használni a holland digitális azonosítót (DigiD).
– Oktatnak: ha valaki teljesen járatlan a digitális világban, beírathatják ingyenes tanfolyamokra (pl. Klik & Tik).
– Továbbirányítanak: ha a probléma jogi vagy szakértői segítséget igényel, összekötik az ügyfelet a megfelelő helyi partnerrel (pl. szociális munkásokkal, adótanácsadókkal).
A szolgáltatás ingyenes, és bárki igénybe veheti az utcáról belépve. Szinte minden holland közkönyvtárban (2025 decemberében 871 pont volt link ), melyek felismerhetőek a neonzöld-kék IDO-logóról. Hollandiában kb. 4 millió ember küzd nehézségekkel a digitális ügyintézés során (idősek, alacsony iskolai végzettségűek vagy bevándorlók). Az IDO nekik a mentőöv.
A 2026-os adatok és kampányok (pl. a “Digitaal vastlopen” kampány) rávilágítanak a rendszer fejlődésére:
– Törvényi kötelezettség: A holland könyvtári törvény módosítása (várhatóan 2026-ban kerül véglegesen a parlament elé) megerősíti az önkormányzatok kötelezettségét, hogy minden településen biztosítsanak hozzáférést ezekhez a szolgáltatásokhoz.
– Országos kampány: 2026-ban nagyszabású médiakampány kíséri a hálózatot, hogy tudatosítsák minden állampolgár számára, hogy a könyvtár már nemcsak a könyvekről szól, hanem a túlélésről a digitális bürokráciában.
– Kormányzati bizalom: A holland kormány (BZK – Belügyminisztérium) jelentős összegekkel támogatja a Koninklijke Bibliotheek-et (Nemzeti Könyvtár) a program koordinálására. (ref.: Gemini, MG)
Makkai-Deuten Réka (Hága), aki a témában Magyarországon is adott elő link , a KIT-nek kifejtette: – Az IDO-kat azért hozták létre, mert az önkormányzatoknak megszorítaniuk kellett. Ilyenkor mindig a digitalizáció a válasz, s az ablakok bezárása. A tanulmányok viszont azt mutatják, hogy (emiatt is), nő a bizalomhiány az állammal szemben, megközelíthetetlenné vált. A könyvtár egy a megoldások közül, de egyelőre nem optimális, ugyanis még nem érte a kritikus tömeget.
KIT-összeállítás