Van egy szelektív kukád az irodában, és felelősségteljesen selejtezed a régi könyveket. Azt hiszed, hogy kipipáltad a “Zöld Könyvtár” négyzetet. Mindeközben a szervereid a nap 24 órájában, piszkos energiával működnek, és az épületed úgy szivárogtatja a hőt, mint egy szita.
Miért ez a jövőre való felkészültség kudarca? Az IFLA 2024-es trendjelentése [a KIT-ben ld.: link ] elismeri a környezeti nyomást – beleértve a digitális infrastruktúra rejtett költségeit is – olyan újonnan megjelenő tényezőkként, amelyek alakítják majd a könyvtárak jövőbeli szerepét és ellenálló képességét. A digitális világnak fizikai súlya van. Az adatközpontok, a felhőalapú tárhelyek és az elektronikus hulladékok hatalmas mértékben hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Ha a digitális stratégiád nem veszi figyelembe a szénlábnyomát, a fenntarthatósági terved elavult.
A megoldás: Nézd meg, mit fogyaszt az épületed, mit tárolnak az adat-szervereid (ismerd el az energiafogyasztást – és azt, hogy mennyi vízre van szükség a mesterséges intelligencia által generált tartalom előállításához!), és hol, merre áramlik, szökik el az energia. A tudatosság apró változásai gyakran nagyobb és jelentőségteljesebb változásokhoz vezetnek.
Előző rész: link .
Medium