Ahogyan maga a miniszterelnök is elismerte tavaly októberben a parlament előtt, a kulturális ágazatban dolgozóknak régóta adós az Orbán által “lökésszerű emelésnek” nevezett bérrendezéssel. A kormányfő akkor azt is mondta, hogy ezt a problémát a 2026-os költségvetésben igyekszik orvosolni a kormány.
Hogy ez mennyire nem sikerült a számukra decemberben bejelentett 15 százalékos emeléssel, azt jól mutatta a közgyűjteményi, múzeumi dolgozók országos megmozdulása az idei magyar kultúra napján. Nemcsak a nagy, szimbolikus budapesti intézmények munkatársai, hanem a vidéki múzeumok, levéltárak, könyvtárak dolgozói is csoportképek tömkelegére álltak össze a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) felhívására. Budapesten pedig az utcán is demonstráltak január 22-én, jelezvén azt, hogy a számukra bejelentett 15 százalékos béremelés mértéke elfogadhatatlan.
Hogy miért tüntettek, azt nem érdemes sokáig ragozni: komoly szakmai életúttal a könyvtáros, muzeológus, levéltáros, közművelődési dolgozók bére mindössze bruttó 460 000 forint (nettó 305 900) volt 2025-ben, még a minisztériumi fenntartású, országos intézményekben is. Sok helyen pedig a kultúrmunkások még ennyit sem kaptak, csak a garantált bérminimumot (nettó 248 178 forint).
A fizetésemelés ugyan a KKDSZ kampányának legfőbb, legsürgetőbb kérdése, de emellett megfogalmaztak további követeléseket is: azonnali érdekegyeztetés a döntéshozók és az ágazat képviselői között, azonnali béremelés a közgyűjteményi és közművelődési területen, életpályamodell kialakítása, rendszerszintű bérrendezés, ágazati kollektív szerződés, szakmai autonómia, hatékony műtárgy- és állományvédelem, műemlékvédelmi rendszer újbóli felállítása, szakmai utánpótlás nevelés és a pálya vonzóvá tétele, a közgyűjteményi és közművelődési épületek rendbetétele, a raktári viszonyok rendezése.
Mérce