Közhely, hogy a magyar iskolák nemzetközi viszonylatban is a legkevésbé tudják kompenzálni a társadalmi különbségeket – mondja Pogátsa Zoltán közgazdász.
– Skandinávia nagyon jó példa arra, hogy tudják: a különbségeket legjobban az iskola és a közmédia tudja kiegyenlíteni. A közmédia tehát nem a propagandának és mulatós zene közvetítésének céljából van. Arra vannak a magántévék. A közmédia arra van, hogy olyan tudást adjanak át, amely – legalábbis svédországi tapasztalataim szerint – elképesztően informatív tartalmakkal segíti a nézőket a korszerű ismeretek általi felzárkózásban.
Ha az iskola és a közmédia állandóan azzal bombázná az embereket, hogy megértsék a világot – mondjuk: bevezessük-e az eurót, vagy ne; építsünk-e nukleáris reaktort, vagy ne; kik harcolnak Szíriában, hogyan kell adót bevallani, hogyan működik a jog, hogyan gazdálkodj a pénzeddel… Azaz: nyelv, információtechnológia, jog, gazdálkodás… Ezeket az ismereteket a mai iskolarendszerünk bizonyítottan nem adja meg.
Mindez nem pénz kérdése. Az oktatási költségvetésünk – 5% – ugyan az EU-átlag, de ebben benne van a betonépületek építése is; és kevésbé a módszertan, a tanárok fizetése stb.
És hasonlóak a bajok az egészségügyben is; ezres nagyságrendben vannak olyan települések, ahol hiányzik a háziorvos. És nincsenek életmód-kampányok sem… (ref.: MG)
S hogy miért érdekes ez könyvtárak számára? Mert pl. Hollandiában hasonló feladatokat látnak el a közkönyvtárak is, ld. pl. a KIT-ben: Oefenen.nl link . (MG)
HVG podcast