Többen használják a FSZEK-et és kerülik a disztópiát az olvasók

Menekül az olvasó a baljós valóságtól, és amikor csak teheti, inkább lelép a digitális térből is: könyvtárakat kérdeztünk az elmúlt egy évről.
A 2020-ban kitört koronavírus-járvány előtti évekhez képest is emelkedett már a könyvtárba járók száma, azt 9-10 százalékkal meg is haladta.

“Mintha az embereknek kezdene kicsit elege lenni a disztópikus, a pusztulást, a pusztulás utáni életet, a túlélést bemutató történetekből” – mesél 2025 tapasztalatairól Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának igazgatója. A Budapest mind a 23 kerületében jelen lévő intézmény forgalma alapján úgy látja, az olvasók a valóságnál optimistább történeteket feldolgozó műfajokat a klasszikusok mellett számos magyar és nemzetközi kortárs szerzőnél is megtalálják.

Farkas Ferenc megjegyzi: a felnőtteknek szóló irodalom elsősorban a központi könyvtárban divatos, a hálózat többi tagintézményében összességében népszerűbbek a gyerekkönyvek szerzői, úgymint a Geronimo Stilton-kötetek, valamint Bartos Erika, Berg Judit, Marék Veronika művei, vagy a Barátnőm, Bori könyvek szerzője, Liana Schneider. Ez részben annak is betudható, hogy az intézmény látványos emelkedést tapasztalt az elmúlt években a könyvtárba járó fiatalok, gyerekek számában: számukra eleve ingyenes a beiratkozás, így a szülők valószínűleg alaposabban megfontolják, mit vásárolnak meg otthonra, és mi az, amit kölcsönöznek a könyvtárból.

“Ha ezt lefordítom a számok nyelvére, akkor ez például azt jelenti, hogy 2019-ben 925 ezer olyan mű volt, amit kölcsönöztek, hosszabbítottak ebben a korosztályban, tavaly ez a szám 1 millió 260 ezer környékén mozgott már, tehát ez egy elég nagy ugrást jelent” – emelte ki Farkas Ferenc. Az anyagi megfontolás a beiratkozók számában is tetten érhető: a 2020-ban kitört koronavírus-járvány előtti évekhez képest is emelkedett már a könyvtárba járók száma, azt 9-10 százalékkal meg is haladta, bár Farkas hozzáteszi, ez nem feltétlenül kizárólag azt jelenti, hogy az emberek többet olvasnak, hanem jó eséllyel az inflációs környezet is nagyban hozzájárul ehhez a könyvek drágulásával.