A klasszikus könyvtár-kép mára jelentősen átalakult. A nagyvárosokban, de sokszor még a kisebb településeken is inkább egy olyan térré váltak, ahol már nem tiltott a beszéd, sokkal inkább választás kérdése, hogy csendben vagyunk-e vagy sem. Tehát a látogató dönti el, hogy elvonul-e egy nyugodt olvasóterembe, vagy inkább választja a közösségi eseményeket, könyvklubokat, író-olvasó találkozókat, filmvetítést. A könyvtár már többé nem csak szolgáltatás, hanem egy olyan hely, ahol a kultúra kézzelfoghatóvá válik.
Mára elérkeztünk a modern bibliotékák legizgalmasabb hozadékához, ahhoz, hogy az emberek újra és újra visszatérnek ide azért, mert többet akarnak látni, mint otthon a kanapén ülve vagy egy zsúfolt kávézóban dolgozva.
Erről beszélgettem Vukov Johanna pszichológus és irodalomterapeutával, aki elmondta: a könyvtár nem csupán információforrás, hanem biztonságos, nyitott közösségi tér, amelynek kiszámítható környezet biztonságérzetet nyújt, különösen az olyan városi környezetben, ahol kevés a csend, nyitott közösségi tér.
“A pozitív pszichológia szerint – Seligman és Csíkszentmihályi megfogalmazásában – a pozitív intézmények azok a társadalmi struktúrák, amelyek elősegítik az emberek jóllétét és fejlődését.” Kifejtette, hogy a könyvtárak harmadik helyként funkcionálhatnak. Olyan semleges, nyitott terek, ahol nincsen fogyasztási kényszer, és ahol a jelenlét önmagában is értékes. A 21. századi könyvtárak nem csak a Gutenberg-galaxisra épülnek. (Ez a kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, amelyben a nyomtatott könyv mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jutott – a 15. századtól napjainkig.) Az internet korában ugyanis felértékelődik az a hely, ahol a elektronikus és fizikai találkozik. A számítógépek, tabletek, VR-szemüvegek ugyanúgy helyet kaphatnak a polcok között, mint a klasszikus lexikonok. A digitális infrastruktúra ugyanis kiegészíti a könyveket, nem pedig fenyegeti azokat. Ez a hibrid tér ráadásul nemcsak kényelmes, hanem inspiráló is, mert az olvasó egyszerre tapasztalja meg az elektronikus interaktivitást és a papír adta varázslatot.
Egy könyvtár, ahol vannak co-working asztalok, Wi-Fi, internetes adatbázisok, nemcsak szolgáltat, hanem egyfajta menedéket is nyújt az emberek számára. “A könyvtár a mentális egészség támogatásában több szinten is szerepet játszik. Egyrészt az olvasás lehetőségét biztosítja, amely önmagában kreatív és szórakoztató időtöltésként hozzájárul a kognitív stimulációhoz és a pszichológiai jólléthez. Másrészt hozzáférést nyújt olyan szakirodalmakhoz, amelyek különböző mélységben kínálnak releváns információkat a mentális egészség témakörében, ezáltal elősegítve az önfejlesztést és a tudatos életmód kialakítását.”
Glamour