A filozófus-ügy link . A CEU elüldözése link . Az SZFE-einstand link .
A tudományos és felsőoktatási intézményekben egymást érték az alapítványosítások, az átszervezések, a kisajátítások, és számtalan új intézmény (a Magyarságkutató Intézettől a MCC-ig) is megjelent az elmúlt 15 évben. Egy szűk elit ügyei – mondhatnánk.
De ha mindez tényleg csak az értelmiség ügye, miért olyan fontos a tudástermelés feletti uralom a Fidesznek?
A tudás közjó: a világ megértése és az így megszerzett ismeretek terjesztése alapvető érdeke az emberiségnek – ebben látszólag mindannyian egyetértünk. Ám közelebbről nézve már rengeteg a kérdés: Ki dönti el, hogy mi fontos ismeret, és mi nem az? Hogy mit tanítsanak az iskolákban, hogy mit kutassanak az egyetemeken? Hogy ki állítsa elő, és ki terjesztheti a tudást?
Mégha ez észrevétlen is marad a mindennapokban, azonban a tudásért, pontosabban a tudástermelés és -elosztás eszközei feletti uralomért folyamatosan kemény harc dúl.
2025 Magyarországán e harc sokadik állomásáról visszanézve meg tudjuk határozni azt is, hogy jelenleg kik a szembenálló felek, mi a céljuk, és milyen sajátos, akár perverznek is nevezhető szövetségek köttettek eddig. Az Optimisták legújabb adásába három szociológust hívtunk meg, akik belülről látják, elemzik és élik meg a tudásért vívott küzdelmet.
Gregor Anikó szociológus, és az ELTÉ-s dolgozókat képviselő szakszervezet, az FDSZ-ELTE elnöke, első kézből tapasztalta meg ezt a harcot: a “társadalmi nemek” nevű szak oktatója volt, amíg a Fidesz be nem záratta link azt.
E bezárás körülményei különösen tanulságosak: megmutatják, hogy a hagyományosan Fidesz előttinek tartott, kétezres évekre jellemző neoliberális tudománypolitika és a Fidesz jobboldali vagy illiberális tudománypolitikája hogyan fonódik össze. (Mérce)