Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
A folyóiratok közül azok jutnak pénzhez, amelyek beállnak a sorba, a független színházakat pedig a tao-rendszer álságos felszámolásával juttatták a tönk szélére. A könyves szakmában is megjelent a NER, a Libri a több százmilliárd forinttal kitömött Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, s láthatóan próbálja a könyvvásárlók ízlését is befolyásolni. Ezt szolgálja már a Libri-díj is, amelyet az utóbbi két évben nem a legkiemelkedőbb könyvek alkotói kapnak, hanem azoké, amelyek nagy példányszámban keltek el. Ez olyan, mintha a Kádár-korszakban Berkesi András és Szilvási Lajos számított volna az irodalom csúcsának, hiszen az ő könyveik taroltak a könyvesboltokban, ám ma már szinte a nevükre sem emlékszik senki. A Librinek sikerült azt a mutatványt is előadnia, hogy a kormányideológus G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című pamfletjét beerőszakolták a történelmi tényirodalmi könyvek sorába, s mindjárt ki is tüntették ebben a kategóriában.
Az MTA még tartja magát, ám jelzésértékű, hogy a tudományos elit nem képes ezeknek az intézeteknek a megvédésére. Pedig a hálózat átalakítása “éppen azokat a nemzeti kultúra megőrzését célzó kutatásokat sodorná veszélybe, amelyek ápolására az MTA-t egykor létrehozták” – írták nyílt levelükben azok a kutatók, akik a Lendület program vagy az Európai Kutatási Tanács pályázatainak segítségével lettek kutatócsoport-vezetők. Orbánt azonban nem a nemzeti kultúra érdekli, hanem pusztán az, hogy a kulturális és tudományos életben is támaszt találjon a saját politikájának.
HVG (26. sz.) / térítéses tartalom