A hazai könyvtári digitalizációnak számos eredménye van, de pl. Norvégiához viszonyítva még nagy tere van az előrelépésnek.
Többféle modell él a digitalizálással kapcsolatban idehaza is. Ezek eltérő célrendszerrel, finanszírozási háttérrel és felhasználói fókuszokkal dolgoznak, ami sokszor párhuzamosságot eredményezhet.
Az alábbi besorolás a legfontosabb szempontot emeli ki:
Fontos hangsúlyozni – fejtette ki a KIT-nek Szüts Etele (KI) a témában -, hogy nem az adott szervezetekről, hanem az általuk – többé-kevésbé – megtestesített modellekről beszélünk! A kérdés az, hogy ezek az eltérő logikák szükségszerűen kizárják-e egymást, vagy épp ellenkezőleg: kialakíthatók-e olyan együttműködési formák, amelyekben a különböző erősségek egymást kiegészítve, sőt egymást erősítve érvényesülnek.
– Arcanum-féle modell: elsősorban mennyiségre törekvő üzleti alapon működő szolgáltatás, amely egyedülállóan fejlett OCR-rel (Optical Character Recognition = optikai karakterfelismerés) támogatott keresési funkciója révén széles körű hozzáférést kínál, ugyanakkor előfizetéses rendszerben.
– Könyvtárák által használt modell: költségvetési finanszírozású, nonprofit szolgáltatás, ahol a hangsúly a szakmai pontosságon, a hosszú távú megőrzésen és a hiteles metaadatoláson van.
– Fortepan-féle modell: közösségi alapú (crowdsourcing) megközelítés, amely a felhasználók aktív bevonására (pl.: tér- és időbeli vonatkozású metaadatok meghatározása), a közös tudásépítésre és a nyílt hozzáférésre épít.
Adófizetői és ügyféloldalról egyaránt érdemes feltárni az egyes modellek előnyeit, hátrányait, és a legkedvezőbb konstrukció felé ösztönözni a kulturális örökség megőrzéséért felelős szektor szereplőit.
KIT-összeállítás