Számos esetben láthatunk hallgatólagos akadályokat a befogadó könyvtárhasználatban. Elég például a küszöbfélelmet nem felismerni és aktívan nem tenni ellene. Súlyosbító tényező továbbá, hogy a befogadás ellen a könyvtárak használótábora is fellép – ugyanígy hallgatólagosan.
Ezzel szemben egy hazai könyvtár sokéves projekt keretében tudatosan cigány embert ültetett a tájékoztatópultba – melyet a kisváros lakossága lassan elfogadott, ahogyan az általa bevonzott roma embereket is. A folyamat természetesen lassú. De a könyvtár és az ország versenyképessége múlik az ilyen megközelítéseken. (MG)
A friss Nobel-díjas közgazdász, Acemoglu és társai ezt történelmi példák sorával bizonyították, és azt írták: “… a kulcsszó: a befogadás [melyben nem legyőzendő, hanem partner a mindenkori másik fél].” Acemogluék levezetése szerint ott lehet hosszú távon tartós gazdasági fejlődést elérni, ahol az intézményrendszer olyan társadalmi környezetet teremt, ahol az embereknek kedvük van vállalkozni, ahol merik a hétköznapi üzletmenet részeként kockáztatni a pénzüket, mert nem félnek attól, hogy valamelyik korrupt helyi kiskirály lenyúlja azt tőlük, vagy hogy a politika veszélybe sodorná a megélhetésüket, hanem nyugodtan tudnak a munkával és az üzlettel foglalkozni.
Egy nagyon izgalmas, részben magyar példát is felhoztak, nagyon nem a jelenből, hanem még az 1300-as évekből: a Nyugat- és Kelet-Európa közti hatalmas gazdasági szakadékot a pestisjárványra adott válaszra vezetik vissza. Miután a kontinenst letarolta a pestis, Magyarországon és Lengyelországban a földesurak a hirtelen jött munkaerőhiány okozta problémákat úgy oldották meg, hogy még az addiginál is jobban kizsákmányolták az életben maradt szegényeket. Nyugat-Európában viszont az, hogy kevesebben tudtak dolgozni, ahhoz vezetett, hogy a szolgasorban lévők magasabb béreket vívtak ki maguknak és többen költöztek a városokba. A különbség nem kulturális, hanem az intézményrendszer volt ennyire más: nálunk akadály nélkül tehették a földesurak, amit csak akartak, nyugaton még az elit is korlátokba ütközött. (Euronews)
Daron Acemoglu: A demokrácia nemcsak a közszolgáltatásokat, az egészségügyi ellátást és az oktatást tekintve jobb, hanem elősegíti a gazdasági növekedést is. Egyik újabb munkánkban tisztán kimutattuk, hogy miután egy ország minden tekintetben demokratizálódik, beruházásokba kezd és gazdasági reformokat fogad el, mindezek a lépések egy főre vetítve 25-30 százalékos GDP-növekedéshez vezetnek a következő 20-25 évben. (HVG)