Sok intézményt érint a nemrégiben megjelent jogszabályváltozás. A 2024. évi XXX. törvény 39.§ módosította az 1997. évi CXL törvény 56.§(6) bekezdését: A 25 éven aluliak és 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. 2025. január 1-től lép hatályba a módosítás.
A törvény szerint a nyilvános könyvtár alapkövetelménye: mindenki által használható és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – megközelíthető. A magyar törvények hatálya, a hivatkozott törvény kikre terjed ki? Magyar állampolgárokra? EU-s állampolgárokra? Állampolgárságtól függetlenül mindenkire? Örvendetes ez a törvény módosítás a fiatalok oldaláról nézve, mert az egyetemista korosztály ingyenesen lehet tagja számos könyvtárnak, ezzel pedig szélesedik az elérhető kutatási helyszínek száma.
De a budapesti felsőoktatási könyvtárak hogyan kezeljék azt a problémát, hogy a beszámolási/vizsgaidőszakban napi 1500 hallgató szeretne beülni és tanulni a könyvtári olvasótermekben, de csak 500 tanulóhely van a könyvtárban? Az intézmény saját hallgatói az ilyen időszakokban gyakran szembesülnek azzal, hogy már kétszer körbejárták az összes olvasótermet, de nem találnak üres ülőhelyet.
Viszont látnak az asztaloknál sok, más egyetemen tanuló hallgatót, és zúgolódnak: ők miért nem a saját egyetemük könyvtárában tanulnak? Miért foglalják el a nekünk járó helyeket?
Lehet vajon olyan jogszabályt hozni egy nyilvános könyvtárnak, hogy időben (vizsgaidőszak) és/vagy térben limitálva enged be az olvasói terekbe meghatározott olvasó/felhasználó típusokat – függetlenül attól, hogy beiratkozott olvasók-e? (Katalist)
A hivatkozott jogszabály:
39. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A 25 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.” (Jogtár)