Mossuk kezeinket 2. A használók képzése, illetve a sötétben tartásuk ereje

Dr. Hegedűs Zsolt, orvos, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának korábbi vezetője: – Pontosan, amikor kimentem [Angliába] dolgozni, ott általános parlamenti választások voltak, és nézem az újságok címoldalán, hogy a harmadik legfontosabb választási program az volt, hogy az MRSA-fertőzéseket lecsökkentjük. … Erről volt egy közbeszéd, tehát nem lehetett nem beszélni róla. Alapvetően pártkonszenzus volt erről, hogy MRSA kapcsán fölveszik a kesztyűt és megpróbálják letörni. A következő kormányok elindítottak egy hatalmas programot. Fontmilliárdokat öltek bele. Az egyik legfontosabb és legnagyobb áttörést akkor érték el, amikor elkezdték kórházra lebontva, havonta közölni az MRSA-fertőzéseket.

Ferenci Tamás, biostatisztikus: – Én ezt az elemzést végző programomat bárki számára elérhetően teljes terjedelemben nyilvánosságra hozom. Nem csak ezt, hanem általánosságban is az összes elemzésemet. Miért? Azért, hogy kiderüljenek a hibák. Mert ha ezt bárki megnézheti, akkor sokkal valószínűbb, hogy ha valamit elrontottam, akkor észre fogják venni, jelzik nekem, és tudom javítani. De azért halkan megjegyzem és hozzáteszem: a végeredmény szempontjából is fontos a transzparencia. Azért, mert hogyha ezek az információk elérhetők, akkor ez maguknak a kórházaknak is fontos motivációs forrás és fontos eszköz a javításra. Hogy lássák, hogy van jelentősége a munkájuknak. Nagyon fontos a történetben, hogy ezt a betegek is tudni fogják; ez persze nagyon fontos a történetben. Az hirtelen nagyon meghozza a kedvet, hogy megjavítsuk a munkánkat. Van valami külső nyomás és visszacsatolás is ebben. Ez az egyik legerősebb eszközünk abban, hogy javítani tudjunk a helyzeten. Hogy észrevegyük a kibákat, kijavítsuk a hibákat. Fejlődjük, és azáltal, hogy fejlődünk, javítani tudjuk a betegek ellátását.

Az előző rész: link

Hírforrás:
Direkt36