Ezek rombolják az innovációt a magyar könyvtárakban – továbbra is

(Egy éve írtuk…) A KIT Klubban folyó megbeszélések visszatérő témája a hazai könyvtári innováció minősége.
Ezek alapján lassan megfogalmazódnak az innovációs környezet jellemzői:

1. Hierarchikus szervezeti kultúra: ebben az innováció felforgató jellege veszélyezteti a megszokott állapotokat, szabályokat és emberi viszonyokat; lehetséges féltékenység az alkalmazottra.
2. Tanult tehetetlenség: továbbra is tartja magát az “azért nem lehet megcsinálni…” könyvtárosi attitűd a “How might we” azaz a “hogyan tudnánk…” gyakorlat helyett.
3. Mindennapi stresszes rutin fenntartása: a régóta meglévő, nem professzionális rendszerek toldozása-foldozása leköti az energiákat.
4. Szakmai belterjesség: kevés az “idegen” impulzus (ld. kevés nem könyvtáros végzettségű könyvtári munkavállaló, vagy vándorgyűlés (szak)területi elvű szekciók az interdiszciplinárisak helyett), amely újragondolásra késztetné a meglévő rendszereket, folyamatokat.
5. Jövő- és innovációhiányos szakmai képzések és továbbképzések: az innovációt szorgalmazó továbbképzések is döntően a hagyományos szakmai megoldások újratermelésével foglalkoznak, pl. a minőségirányítás hazai könyvtári gyakorlata.

Nagyobb innovációk akkor történtek a szakmában, amikor
– külső okok miatt meggyengült a szabályozás pl. MEK, Matarka
– amikor több, független fiatal áramlik a szakmába: könyvtár 2.0-s “mozgalom, 10-12 éve, mely óta a szakember-utánpótlás brutálisan csökkent.
(Folytatás a lehetséges megoldásokkal: link ) (összeáll.: MG)

Hírforrás:
KIT-információ