Magyarország sajnos egyre kevésbé képes elhárítani azt a kritikát, miszerint Európa “összeszerelő országává” váltunk. Az Eurostat ugyanis nemrég közzétett két olyan makrogazdasági adatot, amelyek többek között ezt bizonyítják. Jobban mondva inkább azt, hogy a nagyvállalatoknak az Európai Unió többi tagországához képest jobban megéri hazánkban terjeszkedniük, mert a filléres munkaerő által sokkal nagyobb hasznot termelhetnek, és még nagyon a fejlesztésekre sem kell költeniük. Ezzel pedig több nemzetközi vállalat is tisztában van, ami vissza is tükröződik hazánk gazdasági teljesítményében.
Ami ennél is érdekesebb, hogy kiderült, hazánk gyakorlatilag a filléres országok egyike… S összességében mit árul el a munkaerő költsége egy ország nemzetgazdaságáról? Azt, hogy az adott ország gazdasága mennyire erős, valamint hogy mennyire versenyképes. Egy kicsit konkrétabban: Magyarország 12,8 eurós óránkénti munkaerőköltsége például az 53,9 eurós Luxembrughoz képest azt sugallhatja a külföldi befektetők számára, hogy
– itt az üzleti beruházásuk az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt magasabb nyereséget hozhat;
– nálunk a termelési költségek alacsonyabbak, ami lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások versenyképes áron történő értékesítését;
– hazánkban a munkavállalóknak alacsonyabb a jövedelmi szintje, azaz alacsonyabb fizetés fejében is foglalkoztathatók. (Pénzcentrum)
Nagyobb hozzáadott értéket – és a hozzá kapcsolódó szellemi és anyagi jólétet – akkor lehetne elérni, ha a magas színvonalú képzés minél szélesebb körben érhető lenne, melynek természetesen része az információs és könyvtári szolgáltatás is (amennyiben az használói célokra orientált). Mindez persze befektetés, melynek igen hosszú a megtérülési ideje. Ez azt is jelenti, hogy rövid távú sikereket nem lehet vele elérni, főként olyan közegben, amelyben képviselőinek – képzettségi deficit miatt – nem volt módja átlátnia az ezzel kapcsolatos összefüggést. (MG)
Pénzcentrum