A független újságírásra komoly veszélyt jelent, ha az államhatalom kénye-kedve szerint pécézhet ki magának újságírókat és vethet be ellenük akár kiberfegyvereket mindenféle elszámoltatás nélkül, hogy lehallgassa privát és szakmai kommunikációjukat. De a hatalomnak a megfigyelésen túl is számos eszköze van arra, hogy akadályozza a sajtó működését – ide tartoznak az újságírók ellen indított lejárató kampányok és rágalmazási perek vagy a közösségi média virális hatásának kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az eredményességét a médiakutatásban chilling effectnek, azaz dermesztő hatásnak nevezik, ami természeténél fogva nem egzakt jelenség – vannak újságírók, akik hűvösebbnek, és vannak, akik enyhébbnek érzik a légkört, amiben negyedik hatalmi ágként ellenőrizni próbálják a hatalom működését. A dermesztő hatás lényegében azt jelenti, hogy mennyire lép működésbe az újságírói öncenzúra, ha a közérdekű információ közléséért túl nagy személyes vagy szervezeti árat kell fizetni. Egy 2022-ben indult kutatás keretében magyar oknyomozó és tényellenőrző újságírókat kérdeztünk arról, hogy a Pegasus hazai bevetése óta mennyiben változott a munkájuk, mennyire érzik fenyegetve magukat, és milyen módszerekkel védik magukat és forrásaikat.
Az úgynevezett “kellemetlen dermesztő hatás” (invidious chilling effect), amit három tényező befolyásol: a jogrendszer, a nemzeti törvények formája és a kiadók erőforrásai illetve előzetes jogi ismeretei és tapasztalatai. A jog és a dermesztő hatás akkor is találkozik, amikor az állam olyan törvényi keretet teremt, amelyben az újságírók nagyon nehezen jutnak hozzá a közérdekű adatokhoz. A magyar állam ezzel az eszközzel már a 2015-ös bevándorlási hullám óta előszeretettel él, konkrétan úgy, hogy
– vészhelyzetre hivatkozva meghosszabbítja az adatigénylések teljesítésének határidejét. Így előfordul, hogy az újságírók negyvenöt napig várnak arra, hogy betekinthessenek egy dokumentumba, majd közlik velük, hogy az adott minisztérium nem kezel ilyen adatokat, és akkor kezdődik az egész elölről – mesélik a kutatásban megkérdezett újságírók.
– (…) a minisztériumok azzal is borsot törnek az újságírók orra alá, hogy technikailag lebutítják az általuk készített adatbázisokat, vagyis például egy hatalmas Excel-fájlt külön jpg-fájlokban küldenek el, ami jelentősen megnehezíti és lelassítja az adatok elemzését.
Qubit (előfizetéses tartalom)