A digitális gyűjtemények számának növekedésével egyre nagyobb figyelmet kell kapnia az etikai kérdések vizsgálatának, tehát nemcsak arra kell figyelnünk, hogy milyen információkat tartalmaz az adott gyűjtemény, hanem arra is, hogy az információkat hogyan választjuk ki, tesszük hozzáférhetővé, és miként tudják hasznosítani a felhasználók. Ezeknek a kérdéseknek egy részére az információetika ad választ, amely az etika egyik részterületeként a digitális gyűjtemények szerepét is vizsgálja.
Ezek a kérdések korántsem új keletűek, viszont a tágabb értelemben vett digitális adatok növekvő szerepe sajátos komplexitást ad megközelítésüknek. A digitális gyűjteményeknek ugyanis tükrözniük és szolgálniuk kell az érdekelt felek igényeit és szükségleteit, miközben egyensúlyt kell teremteniük az általános hozzáférés és a megőrzés között. Azokat a döntéseket, hogy bizonyos információkat bemutatunk, míg másokkal nem foglalkozunk, befolyásolhatja a politika, a kulturális preferenciák és a társadalmi értékek. Mint minden könyvtári gyűjtemény, a digitális gyűjtemény is alkalmas arra, hogy elősegítse tartalmának intellektuális felfedezését, és lehetővé teszi az is, hogy az intézmények azonosítani tudják az olvasóik számára értékes műveket, formálva egyúttal a felhasználói prioritásokat is. Az információ kiválasztása, létrehozása, kezelése, terjesztése és megőrzése során hozott döntések ugyanis visszahatnak arra, hogy az információt hogyan és hol fogyasztják, értik és használják. Fontos, hogy támogassuk és megerősítsük a digitális dokumentumok leírásával és hozzáférhetőségével kapcsolatos kritikus gondolkodásunkat a kisebbségi társadalmi csoportok reprezentációja vagy például a látás- vagy hallássérültek hozzáférése szempontjából. (Az etika és a digitális gyűjtemények: a kialakulóban levő komplex jelenségek szelektív áttekintése; ref.: Koltay T.)
Humanus