Az angol székhelyű Tesco áruházlánc sikeresen megállapodott a 2023/24-es üzleti évre vonatkozó bérfejlesztésről a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ), valamint az Egyenlő.hu – a modern szakszervezettel. A cég 2023-ban 5,7 milliárd forintot különített el az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérébe, amely így a tavalyi bérmegállapodáshoz képest átlag 15 százalékkal emelkedett március 1-jétől. Emellett 4,3 milliárd forint értékben számos béren felüli juttatásban részesíti a dolgozóit, szintén március 1-jétől datálva.
Az intézkedések hatására a 2022. december 31-én érvényben lévő bruttó 275 000 forintos alapbér 16,4 százalékkal bruttó 320 000 forintra emelkedett. A toborzás szempontjából kihívást jelentő áruházakban – országszerte üzleteik felében – az alapbér emelése mellett megemelték a lokációs pótlékot is. Így a pótlékkal együtt a bruttó alapbér végül 360 000 forintra nőtt. (Pénzcentrum)
Kapcsolódó: “Nem tudom, hogy lehet az oktatás helyzetét megoldani úgy, hogy nem emelik radikálisan a fizetéseket. Ez viszont a kormány számára politikailag kockázatos, hiszen a fizetések alacsonyan tartása minden autoriter rendszer egyik nagyon fontos jellemzője. Annak nem csak az a gazdasági előnye van, hogy másra lehet a pénzt költeni, vagy élénkíti a gazdaságot, hanem politikai is: így a társadalom nagy tömegei vannak kiszolgáltatott helyzetben. Ha viszont megemelik a közoktatásban dolgozók fizetését, a felsőoktatásban dolgozókét is meg kell, ami így együtt már egy nagyon nagy értelmiségi réteg, amely elmozdulhatna/visszaállhatna egy stabilabb középosztályosodás felé.
Az erős és egzisztenciálisan nem kiszolgáltatott középosztálynak viszont karakteresebb a politikai véleménye, kevésbé fél és kevésbé kooperatív, ha hatalmi jászmákkal néz szembe. Tehát a kormánynak döntenie kell, hogy a politikai és részben gazdasági előnyt veszélyezteti vagy az oktatást. Határon túlról sem tudnak magyarul beszélő tanárt idecsábítani, mert ők már többet keresnek a környékbeli országokban. Sakk-matt.” – mondja Kalmár Melinda történész, Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa