Paradox tapasztalat, hogy az európai népek közül – írja A könyvtárak társadalmi szerepei empirikus kutatási adatok tükrében című könyvében Tóth Máté – Magyarországon értékelték a legmagasabbra a könyvtár szerepét a társadalmi befogadás terén, miközben hazánk nem az idegenek, a másság iránti toleranciáról ismert. “Jóval magasabb értékek születtek a magyar válaszadóktól, mint bármelyik más nemzet fiaitól, akik tradicionálisan híresek a befogadói attitűdjükről. Ennek számos oka lehet. Magyarországon értelemszerűen mást jelent az integráció, mint a nyugat-európai nemzeteknél. Ott elsősorban a más kontinensről érkező, eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek integrálása jelenti a fő kihívást, Magyarországon ugyanez a szó a cigányság és a mélyszegénységben élő népesség kapcsán merül fel elsősorban.
(…) Nyugat-Európában sokkal több olyan, dedikáltan a bevándorlók integrációjáért felelős intézmény van, amely csökkenti a könyvtárak ilyen irányú felelősségét. Ezzel szemben Magyarországon egy-egy kis településen gyakran a könyvtár az egyetlen hely, ahol a mélyszegénységben és alacsony kulturális nívón élő gyerekek szembesülhetnek a többségi társadalom normáival”.
Népszava