“A modern webböngészők nem munkára lettek kifejlesztve, hanem a honlapok fogyasztására. Alkalmatlanok az online munkára, mivel manipulálják online szokásainkat annak érdekében, hogy számunkra érdektelen oldalakra és keresési eredményekre irányítsák a figyelmünket.” Így magyarázza a korábban biotechnológiai és felhőalapú számítástechnikai startupokat alapító Dmitry Pushkarev, miért volt szükség egy újabb, sokadik internetes böngésző kifejlesztésére. A március elején piacra dobott Sidekick (segéd) link úgynevezett hatékonyságnövelő eszközt, ami megpróbálja minimalizálni az interneten a felhasználókra leselkedő ingereket – például felugró ablakokat, reklámokat, üzeneteket és hasonlókat -, tehát az összes “online zajt”.
Mi szükség van erre, pláne fizetős szolgáltatásként – kérdezhetnénk, hiszen néhány kattintással egy átlagember is megfelelően ingerszegénnyé teheti internetes környezetét, ha akarja. Nem is feltétlenül az átlagemberek tartoznak Pushkarev célcsoportjába, hanem azok, akik az átlagosnál nehezebben koncentrálnak a feladataikra: ők az ADHD-val, teljes nevén figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdenek. Ezzel a manapság egyre gyakrabban emlegetett betűszóval különböző súlyosságú és jellegű neurológiai természetű rendellenességeket jelölnek, amelyek érintettjei szenvedhetnek hiperaktivitástól, feledékenységtől vagy gyenge impulzuskontrolltól, magyarán nehezen kezelik a váratlan ingereket. Az ADHD problémáját számszerűsítő becslések szerint az idetartozó felnőttek évente 22 napot veszítenek produktív munkaidejükből a szétszórtságuk miatt. Rajtuk segítene a Sidekick, ami inkább hasonlít egy operációs rendszer felületére, mint egy átlagos böngészőre.
HVG (15. sz.) / térítéses tartalom