Kihasználják a Moravec-paradoxont – jobb döntések születnek az MI-vel

Moravec-paradoxon link szerint az emberi, illetve gépi tudás előnyösen kiegészíthetik egymást… Úgy tűnik, a MI által eredetibb és hatékonyabb taktikákat dolgozhatunk ki.” (MG)

– Sok évvel azelőtt, hogy a ChatGPT megjelent volna, a mesterséges intelligencia már megvillantotta képességeit. Először 1996-ban győzte le az IBM Deep Blue számítógépes programja Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot, majd 20 évvel később a Google DeepMind AI részlege által fejlesztett AlphaGo program aratott győzelmet a go történetének legerősebb játékosa felett. (…)

A City University of Hong Kong kutatói 5,8 millió, professzionális játékosok által 1950 és 2021 között hozott kőmozgatási döntést tartalmazó adathalmazt gyűjtöttek össze. Mesterséges intelligencia segítségével kiszámítottak egy “döntésminőségi indexnek” (DQI) nevezett mérőszámot, amely a lépések minőségét értékeli. Egy lépést akkor neveztek “újszerűnek”, ha az nem az előzők kombinációja volt. Kiderült, hogy az emberi játékosok lényegesen jobb és újszerűbb lépéseket tettek a mesterséges intelligencia 2016-os térnyerése után. Ezt megelőzően ugyanis a játékminőség javulása viszonylag csekély volt, az éves DQI nagyjából -0,2 és 0,2 között ingadozott, a mesterséges intelligencia megjelenése után azonban felfelé ugrott, 2018 és 2021 között 0,7 átlagos értékkel. 2015-ben csak a játékok 63 százaléka mutatott be új stratégiát, 2018-ra ez az arány 88 százalékra emelkedett.

A mesterséges intelligencia jelenléte arra sarkallta a játékosokat, hogy eredetibb és hatékonyabb taktikákat dolgozzanak ki. Ha pedig a mesterséges intelligencia jobb gojátékossá tette az embereket, minden remény megvan arra, hogy máshol is kitolhatja a kreativitás határait.

Régebbi hírforrás(ok): Pazarolnak a könyvtárak, ha emberek csinálják azt, amit a gépek is tudnak link