Átlátszó: – Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság. A perben lényegében arra hivatkoztunk, hogy ha tévesen használtuk a rokon fogalmat, akkor bizony Móricz klasszikusának címe is hazugság lenne. Szerencsére nem az, Bács és a közbeszerzésen nyertes vállalkozó pedig a bíróság szerint is rokonok.
Mi azzal érveltünk, hogy a köznyelvben ennél jóval tágabb a rokonság fogalma. Ennek bizonyítására Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből is idéztünk a fellebbezésünkben, utalva arra: ha mi rosszul használjuk a magyar nyelvet, akkor Móricz is tévesen adott címet az egyik leghíresebb regényének.
A köznyelvben nem csak a jogi értelemben vett hozzátartozó rokon. – Álláspontunk szerint az elsőfokú bíróság tévedett, ezért fellebbeztünk az ítélet ellen. Beadványunkban kifejtettük, hogy “A magyar jogrendszer ugyan számos rendelkezésben – köztük a Ptk. felperes és az elsőfokú ítélet által is hivatkozott “hozzátartozó”, illetve “közeli hozzátartozó” definícióiban – használja (üdítően változatos írásmóddal) az egyeneságbéli rokon fogalmát, azonban abból, hogy egymás közvetlen felmenői és lemenői rokonok, nem következik az, hogy senki más nem lehetne rajtuk kívül rokon. Ennek megfelelően a rokonnak nincs olyan jogi fogalma, ami megtévesztő tartalmat hordozhatna a cikk kontextusában, így az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a Ptk. hozzátartozókra vonatkozó fogalmait a cikkben szereplő, a rokonsággal kapcsolatos állítások jelentésének meghatározására alkalmas eszköznek.”
Átlátszó