A KIT nem először von párhuzamot az egyházak és a könyvtárak csökkenő használói tábora között. Az okok között részben hasonló motívumok sejlenek fel. (MG)
Magyarországon – hasonlóan Európa minden országához – a hagyományos egyházak tagsága egyértelműen csökken. Ennek számos oka van, köztük a
– hosszú távú elkötelezettségektől való általános viszolygás is, amely a házasságokra, a különböző “törzsgárdatagságokra”, a világnézeti, politikai meggyőződésekre egyaránt érvényes. Egy másik ok az, hogy
– a nagy intézmények, mint az akár több százezres tagságú egyházak is, csak lassan képesek követni a kulturális tendenciákat és a gyorsan változó igényeket.
– Az emberek mind nagyobb része keresi az újat, a hagyományok követése helyett maga keveri ki a saját világnézeti koktélját, a valláspiac színes kínálatából is szabadon válogatva.
… Az, hogy Magyarországon 2010 óta felerősödött egyfajta keresztény politikai retorika és intézkedési gyakorlat – a miniszterelnök a beszédeiben rendre szembeállítja a kereszténységet a liberalizmussal, a “Brüsszel” címkével jelzett uniós törekvésekkel, a költségvetés pedig bőkezűen támogatja a nagy egyházak egyre növekvő szerepvállalását az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban és a kultúrában -, szintén nem volt képes valamifajta “vallási reneszánsz” elindítására. Sokszor épp ellenkező hatást váltott ki. (…) a 2022-es népszámlálás eredménye az egyházak tagjainak további csökkenését mutatja majd.
Csikós Nándor és Máté-Tóth András friss prognózis-tanulmánya alapján
HVG (45. sz.) / térítéses tartalom