Az OCLC esete a MetaDoorral szemben tipikus példa a régi nagyvállalat és az újszerű kezdeményezés közti ellentétre. Az OCLC számára a WorldCat és saját piacának védelme az érdekes. Míg a MetaDoor a felhasználók közti adatcsere (peer-to-peer), újszerű elveire épül, ami veszélyeztet az OCLC hagyományos piaci befolyásoló szerepét. (Habók Lilla)
Az OCLC pert indított a Proquest és az ExLibris tulajdonosaként ismert Clarivate ellen. A per az Ex Libris által javasolt “MetaDoor” peer-to-peer metaadatszolgáltatásra összpontosít. Ez nem a WorldCat-féle bibliográfiai adatbázisra épít. De lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különböző könyvtárak katalógusaiban találjanak rekordokat. A szolgáltatás minden könyvtár számára ingyenesen használható lenne. Mindez fontos lépés a bibliográfiai adatok megosztásában. Viszont az OCLC számára megjósolhatatlan a következménye mindez. A kérdéskört Karen Coyle feszegette a Coyle’s InFormation blogon.
Alapvető tudnivalók:
– A peer-to-peer bibiliográfiai rekordmegosztás már az 1980-as évektől elérhető, a Z39.50 protokoll kifejlesztésétől. Sok könyvtár használja is a könyvtári rendszereken keresztül, rekordok megszerzésére és megosztására. Főleg azon országok könyvtáraiban, ahol az OCLC részvétel nem megfizethető.
– A WorldCat egy hagyományos, hatalmas centralizált adatbázis, 500 millió rekorddal. Előnye a jelenleg elérhető peer-to-peer megoldással szemben, hogy állományadatokat is tartalmaz. Ezt például a könyvtárközi kölcsönző rendszerek használják, és a WorldCat keresések során is megjelenik. Sok kisebb könyvtár számára viszont nem feltétlen szükséges ez a funkció, és ennyi rekord.
A perben az OCLC azt állítja, hogy a MetaDoor kifejezetten a WorldCat megsemmisítésére készül. Állítása szerint a könyvtári katalógusok bibliográfiai rekordjainak feltöltése a MetaDoor-ba a könyvtárak OCLC-vel kötött szerződéseinek megsértését jelenti, ami a versenyjogi szabályok megsértése. Főleg, hogy az Ex Libris és a ProQuest által a Clarivate a legnagyobb IKR-szolgáltatóvá vált. (Mondja ezt az OCLC úgy, hogy korábban két versenytársát is felvásárolta, majd megszüntette azokat.)
A per a könyvtári rekordok tulajdonjogi kérdését is feszegeti. Az OCLC megfogalmazása szerint a MetaDoor ellopja a rekordokat. Pedig a MetaDoor nem érinti a WorldCat adatbázisát. A saját rekordjaikat a könyvtárak önként ajánlják fel a másik szolgáltatásnak. A probléma kifejezetten azokat a rekordokat jelenti, amelyet a könyvtár katalogizálás során az OCLC WorldCatjéből töltött le, majd a többi adattal együtt átadja indexálásra a MetaDoornak. Az OCLC szerint ezek a rekordok a saját tulajdonához tartoznak. Annak ellenére, hogy az azonosítókkal szemben eddig nem volt megkötés, azok törölhetők, módosíthatók voltak. Úgyhogy a per izgalmas kérdéseket feszeget, és még nem borítékolható a végkimenetele. (ref.: Habók Lilla)
Coyle’s InFormation blog