Talán ismerős az a helyzet, amikor az emberek jelentős része lényegében egyféle információhoz fér hozzá. Ehhez képzeljük el, ha az internetes források is erősen meg vannak szűrve. (MG)
– A propagandaháború része az is, ahogyan az oroszok elszigetelődnek a világ többi részétől. Ők is elszigetelik magukat, őket is elszigetelik. Amellett, hogy Moszkvában teljesen vagy majdnem lehetetlenné tették a még megmaradt független orosz szerkesztőségek működését, egy friss törvény miatt a tekintélyes külföldi rádiók, tévék és hírügynökségek munkatársai is jórészt távozni kényszerültek. Moszkva letiltotta a Facebookot. Ez a közösségi háló Oroszországban nem annyira egyeduralkodó, mint máshol. Népszerűbb az ugyanahhoz a vállalathoz, a Metához tartozó WhatsApp és Instagram – azokhoz Moszkva egyelőre nem nyúlt, ahogyan a YouTube-hoz sem. Jellemző az indoklás: miután a Facebook az orosz állami médiára is alkalmazta tényellenőrző módszerét, Moszkva azzal vádolta meg, hogy akadályozza az információk szabad áramlását. Hasonló indokkal blokkolják a Twitter elérését is.
Az érdeklődőbb oroszoknak egyelőre megvannak a módszereik, hogy mégis tájékozódjanak, kommunikáljanak. A háború kezdete óta megugrott a VPN-ek (virtuális magánhálózatok) használata. Ezek több-kevesebb sikerrel leplezik, kivel kommunikál a felhasználó, illetve külföldi csomópontokon át – legalábbis egyelőre – hozzáférhetővé teszik azokat az oldalakat is, amelyeket Oroszországban blokkolnak. Még hatásosabb, bár inkább csak járatos felhasználóknak való a sötét webként is ismert párhuzamos hálózat használata a titkosított Tor böngészőn keresztül. Bár a sötét webet leginkább terroristák és bűnözők tanyájaként ismerik, jól szolgál ilyen esetekben is, amit jelez, hogy mások mellett a BBC is ezt ajánlja (a jó öreg rövidhullámú rádiózás mellett) a híreinek követésére.
HVG (10. sz.) / térítéses tartalom