A felsőoktatási / tudományos könyvtáros sikere – 4 megközelítés (olvasóink szavazatára)

A könyvtárosok felelőssége nagyobb, mint néhány évtizede. A szolgáltatásokra több időt fordítanak, mint állománygondozásra, ezért a könyvtáros:
1. Legyen innovatív és alkalmazkodjon a változáshoz! A pandémiás helyzetben a változások menedzselése volt az amerikai könyvtárosok számára az egyedüli legértékesebb képesség az Ithaka S&R 2020-as kérdőíves felmérése alapján. A vizsgálatról a KIT két számában is (2021. március 31., szeptember 22.) vannak referátumok: link A könyvtárosok akkor lesznek sikeresek, ha értik a legújabb információs technológiai fejlesztéseket. Innovatív programokat, szolgáltatásokat építhetnek ezekre a hallgatók sikere érdekében.

2. Fejlessze kapcsolatait! 2020-ban az Ithaka kérdőívét kitöltők több mint fele tartotta fontosnak a kommunikációt, a második legtöbbet említett képességet. A kapcsolattartás akkor sikeres, ha a könyvtáros tanul a hallgatóktól, a kartól, dékáni testülettől, más dolgozóktól.

3. Támogassa a könyvtári programokat! A jó kommunikáció része, hogy a könyvtáros meggyőződjön: az érdekelt felek (a fenntartó, a kar és annak hallgatói) tudnak a könyvtár nyújtotta sokféle programról, szolgáltatásról. Az “Association of College and Research Libraries” (a Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete) hét kulcsszerepet ír le a felsőoktatási könyvtárosok számára. A “támogató” szerep az információs írástudás értékének kommunikálását és a könyvtár hangsúlyozását jelenti a hallgatói tanulásban. Az Ithaka S&R általános kérdőívei szerint 2019-ben 50%-ra esett vissza a könyvtárosok, mint kulcsfontosságú tagok száma a vezető felsőoktatási testületekben a 2013-as, 60%-os pozíciójukhoz képest. A könyvtári programok értékét nehezebb számokban kifejezni, mint a kölcsönzések, látogatások mennyiségét. Azok lesznek sikeresek, akik megmutathatják, hogy könyvtáruk programjai hogyan hatnak a hallgatók eredményességére.

4. Legyen stratéga!
a. Döntéshozatal: korlátozott tér, csökkenő finanszírozás jobb kihasználása. E folyamat a gyűjtemények és a beszerzés újraértékelésével járhat, pl. együttműködés más intézményekkel forrásmegosztó hálózatokban.
b. Adatelemzés: mind a beszerzések, mind a programok és szolgáltatások hatásának értékelésében segíthet. (Ref.: Szabó Eszter)