Amihez a tudósok se mindig férnek hozzá, az digitalizálás révén válik igazán közkinccsé: internetre kerülnek a rovarok és a dinók.
A világ könyvei és utcaképei, a Mona Lisa vagy a Triceratops után következnek a méhek, a darazsak, a hangyák. A maga nemében egyedülálló digitalizálási program kezdődik a berlini Természettudományi Múzeumban: a gyűjtemény mind a 30 millió darabját beszkennelik és közzéteszik. Az első lépéseket szolgálja a Rovartani Futószalag, a holland Picturae cég egyedi gyártmánya. Ezzel készítenek olyan fotókat a hártyásszárnyúakról, amelyek többet árulnak el, mint amennyi szabad szemmel látható.
A vállalkozás célja egyértelmű: Berlinben csakúgy, mint sok más helyen, múzeumi darabok százezrei, milliói hevernek raktárakban, fiókokban úgy, hogy akár évtizedeken át hozzájuk sem nyúlnak. Nincs könnyű dolguk a kutatóknak, ha egyikre-másikra kíváncsiak: nem egyszerű mondjuk egy halott rovar kedvéért Berlinbe utazni, és az sem mindig járható út, hogy ottani kollégáktól kérjenek szívességet egy fénykép kedvéért. Ezen segít, ha a részletgazdag képek felkerülnek az internetre. A távolabbi cél, hogy DiSSCO néven Európa összes természettudományi gyűjteményét távolból kutathatóvá tegyék. A berlini vállalkozás határideje 2030, addigra lesz közkincs a 30 millió tárgy. A félmillió hártyásszárnyúval kezdik, napi ötezret készülnek feldolgozni.
HVG (43. sz.) / térítéses tartalom