A kutatás párkapcsolatokat vizsgált. De nem tűnik alaptalannak a talált eredményeket a szakmai kommunikációra vetíteni. (MG)
Nem lesznek boldogabbak azok a párkapcsolatok, amelyek tagjai kerülik a vitákat. Sőt. Még ha jobban is érzik magukat aznap, amikor sikerült megelőzni egy veszekedést, már másnap csökkent a pszichés jóllétük, nőtt a kortizolszintjük (ami hízáshoz vezethet), hullámzott a kedélyállapotuk és alvászavarokkal küzdöttek. Összességében az ilyen párok agresszívabbak, a női tagjaik pedig depressziósabbak lettek. Vagyis a rövid távú nyereségnek hamar meglett a böjtje – tapasztalták a Michigani Egyetem és a Penn State Egyetem kutatói, akik 1500 résztvevőt vizsgáltak hosszabb távon.
A konfliktus okai:
– el nem ismertség érzése
– túl sok figyelem követelése (a birtoklási vágy egyik formája a féltékenység is)
– elhanyagoltság érzése, illetve a megbízhatatlanság.
Márpedig a kutatások rendre azt mutatják, hogy a kapcsolatot tabuként kezelő párok egyre rosszabbul kommunikálnak, egyre boldogtalanabbak, és egyre kevésbé lesznek elköteleződve egymás iránt. Nem csoda – vélik a szakemberek -, hiszen kihagyják a lehetőségeket, amikor esélyük lenne a kapcsolat javítására, erősítésére. A konklúzió tehát: egy egészséges kapcsolatban nem arra kell törekedni, hogy minél kevesebbet, hanem arra, hogy minél többet vitázzanak, veszekedjenek a felek.
Az amerikai szakember elsősorban a humanisztikus pszichológia atyjának, Carl Rogersnek a tanácsát említi, amely szerint egy jó párkapcsolatban a felek úgy mennek bele egy vitába, hogy meg vannak győződve a másik alapvető jó szándékáról, és nem a sandaságot, a rossz szándékot, a bántásra való törekvést feltételezik egymásról.
HVG