Ismeretelméleti szempontból a “sötét tudást” alternatív tudásnak vagy a megismerés olyan, alternatív módjának tekinthetjük, amely magában foglalja az erkölcsi és etikai kérdéseket is, így vizsgálata társadalomelméleti nézőpontot kíván. A “sötét” szó utalhat a tudás rejtettségére és elfedésére, de potenciálisan erkölcstelen dimenzióira is. Kiegészítője a társadalmi diskurzus által elfogadott “világos tudás” – ahogy a társadalmi és etikai keretek változnak, úgy változhat meg a tudás megítélése is.
A “sötét tudással” kapcsolatos vizsgálódás nemcsak a tudás természetére vonatkozhat, hanem arra is, hogy hogyan lehet az ismereteket elsajátítani és végül alkalmazni. Erre példa, ha valaki tudja, hogy miként lehet illegálisan kábítószert vagy lőfegyvert vásárolni az internet sötét oldalát képviselő dark weben.
A tudás kétféleképpen lehet “sötét”. Egyrészt abban az értelemben, hogy valamiképpen tiltott, és hogy birtoklása utalhat polgári engedetlenségre vagy ellenállásra. Ebben az esetben a tudást szándékosan sötétben tarthatják, hogy meggátolják, hogy a hatóságok vagy a közvélemény feltárhassa. Másrészt a “sötét tudást” azért tarthatják rejtve, mert erkölcsi, etikai vagy jogi okokból kétértelmű. A “rejtett” és a “tiltott” kifejezések használatával ezt a dualisztikus jelleget hangsúlyozhatjuk, aláhúzva a hatalom és a tudás között fennálló kapcsolatot. (Rejtett és tiltott: a “sötét tudás” fogalmi meghatározása; ref.: Koltay T.)
Humanus