A kutatás szerzői a 2017/2018 őszi szemeszterben vegyes módszertanú felmérést végeztek az egyesült királyságbeli Northumbria Egyetem és Durham Egyetem hallgatói körében.
67% nyilatkozott úgy, hogy az e-könyveket máshogy olvassa, mint a nyomtatottakat. Többféle stratégia is megfigyelhető, például akik a nyomtatott változatot részesítik előnyben, gyakran kinyomtatnak egy-egy könyvfejezetet. Gyakori a szövegszerkesztőben történő párhuzamos jegyzetelés; ennek variációja, ha a fontosnak ítélt bekezdéseket csak átmásolják egy külön fájlba. Mint azt más kutatások is megerősítik, maga az olvasás elektronikus környezetben nem lineárisan és “borítótól borítóig” történik, ehelyett – az e-könyvek többletfunkcióinak hála – a szövegben való pásztázás és célzott információkeresés a jellemző, aminek eredményeképpen csak részleteket olvasnak el az adott könyvből. Az internetkapcsolat miatt is bármikor elterelődhet a figyelem. Az e-könyvek olvasása tehát kevésbé elmélyült, ez pedig a tanulást is befolyásolja. Sok válaszadó kiemelte, hogy nyomtatott könyvekből hatékonyabban tud tanulni, az olvasás nem fárasztja a szemét, továbbá jobban látja, hogy hol tart, és nehezebben hagyja félbe az adott könyvet. Annál a kérdésnél, hogy szívesen látnának-e egy csak e-könyveket szolgáltató könyvtárat, erősen megoszlottak a vélemények; többen a hibrid megoldás mellett tették le a voksukat.
Az e-könyvekkel kapcsolatos hallgatói elvárások a következőképpen összegezhetők: könnyű kereshetőség és elérhetőség a campuson belül és kívül egyaránt; egyszerű bejelentkezés és használat az eszköz típusától függetlenül; kulcsszavas keresés és interaktív felület; több, időkorlát nélkül hozzáférhető példány; széles kínálat minden témakörben; végezetül alternatívaként nyomtatott könyv is legyen hozzáférhető.
Ugyan a válaszok között nem szerepel, de a könyvtárosok megfontolhatják az e-könyvekből való elmélyült tanulás hatékony módszereinek beépítését az információs műveltségi képzésekbe, valamint az oktatókkal együttműködve több új forrást tehetnek nyílt hozzáféréssel elérhetővé az intézményi repozitóriumokból. Emellett szükség van a tudományos e-könyvekhez való hozzáférés közös kritériumrendszerének kidolgozására is. (Hallgatói utak az e-könyvek használatához a felsőoktatásban: főutak és zsákutcák; ref.: Lévai G.)
Humanus