Azok a könyvtárak, melyek vállalkoztak a VR elhelyezésére, rájöhettek, hogy alkalmazásának rengeteg szürke zónája van. Mint sok fejlődő technológiánál, itt is vannak nyitott kérdések. A könyvtáraknak meg kell birkózniuk az ismeretlen tényezőkkel, és bizony kockáztatniuk kell. A VR azonban izgalmas technológia, mely új lehetőségeket és társulásokat jelenthet az intézményeknek.
Számítógépek által 3D-s képeket és interaktív környezeteket hoz létre. Könyvtárakban a VR-felszerelés általában fejhallgatókból, kontrollerekből és számítógépekből áll. Ezeknek a beszerzése és a hardware telepítése azonban a munka könnyebbik része.
A szürke zónák:
– Üzleti modellek: Jelenleg a VR elsődleges közönsége az otthon, egyedül játszó gamerek. A kereskedők arra számítanak, hogy a felhasználók teljes jogú tulajdonosai a számítógépnek, melyre a szoftvert letöltik. Szemben a könyvtárral, ahol többen használják ingyen a felszerelést, mely intézményi tulajdon.
– Vásárlás: Az alkalmazások vásárlása bonyolult folyamat, pl. mert minden VR-kereskedőnek saját “app store”-ja van. Ez komplikáltabbá teszi a frissítéseket és az eszközök védelmét. A könyvtárosok számára azért sem egyszerű a szoftvervásárlás, mert az értékelések főleg az egyéni felhasználók élményein alapulnak. A könyvtári vásárlások közös szabványa még folyamatban van.
– Felhasználói fiókok: A legtöbb esetben a felhasználóknak saját fiókot kell létrehozniuk a használathoz. A felhasználási feltételek között olvasható “szigorúan személyes”, “kereskedelmi célra nem használható”, és további ezekhez hasonló kifejezések megnehezítik a könyvtárak dolgát. Számukra speciális fiókokat kell létrehozni.
– Jogi problémák: A VR-felszerelések korhatára (egészségügyi és biztonsági okok miatt) általában minimum 13 év. A használókat figyelmeztetni kell, hogy előfordulhat szédülés, rohamok, eszméletvesztés vagy pánikrohamok. Néhány gyártó azt is javasolja, hogy korlátozzuk a használat időtartamát, 30 percenként tartsunk szünetet. Hogy mennyire tartják be a könyvtárak ezeket a javaslatokat, attól függ, hogy mekkora kockázatot hajlandóak vállalni.
– Elegendő hely és láthatóság: A VR használata egy bizonyos nagyságú területet igényel a szenzorok működése és a károkozások elkerülése miatt. Emellett arról is dönteni kell, hogy az épület mely részén kapjon helyet. Valahol külön teremben, míg máshol, marketing céljából, jól látható területen helyezik el.
– Tanulás: Sok embernek idő kell, hogy hozzászokjon a VR-környezethez. Szükséges, hogy demonstráljuk a megfelelő cselekedeteket anélkül, hogy a használó láthatná vagy érezhetné azokat. Csak szóbeli figyelmeztetés alkalmazható. Több könyvtárnak van már protokollja, de még nincs egységes gyakorlat.
A VR része lehet a jövő oktatásának. Lehetőséget nyújt kísérletek elvégzéséhez, különböző helyekre látogathatunk el vele utazás nélkül és fal nélküli osztálytermeket hozhatunk létre. A könyvtáraknak érdemes lehet megküzdeni a szürke zónák kihívásaival, annak érdekében, hogy lényeges szereplői legyenek a folyamatnak. (ref.: Salamon Sára)
Information Today