Míg a hazai diskurzusokban sikerül eldönteni, hogy a homoszexualitás bűn-e, vagy betegség (ha bűn, akkor értelmetlen a kigyógyítás, ha viszont betegség, akkor nem lehet bűn), a könyvtáraknak érdemes a teljes lakosság – azaz, a közkönyvtári célcsoport – 5-7%-át kitevő, születésükkel kapott identitásukat kereső meleg emberek ellátása is. Íme egy ajánló. (MG)
– Kinyitottam egy könyvet, amit múltkor vettem ki a helyi könyvtárból. LMBTQ+ témájú, ami meg is lepett, hisz “ilyeneket” nem szoktam a szülővárosomban látni. Elgondolkodtam, vajon fiatalabb koromban hogyan segítette volna az előbújásomat, vagy akár egy küszködő meleg barátom megnyílását felém, ha könyvbeli példákat látok a közvetlen közelemben? Mi lett volna, ha hamarabb tudom?
Több ezer kérdést feltehetnénk a témával kapcsolatban, és a válaszok sem fognak megegyezni soha. Azonban kérdések helyett vessük bele magunkat a hazai és külföldi gyermekirodalom szivárványos részlegébe.
A gyermeki pszichével foglalkozó, illetve a gyermekkorban történt traumák feldolgozását segítő könyvek reneszánszukat élik Magyarországon és a tengerentúlon is. Itthoni szerzőink közül olyan írók, mesemondók foglalkoznak a témával, mint Tóth Krisztina, Zalka Csenge Virág és Boldizsár Ildikó. Viszont kik maradnak az LMBTQ+ ifjúsági és- gyermekirodalomra? Hazai színekben jelenleg sajnos nem láthatunk olyan fiataloknak szánt irodalmat, amely a szivárvány bármely skálájáról főszereplőket vonultat fel, vagy felvilágosító értekezést indít el a szülőkkel.
Qlit