A március 11-én tartott Liverpool-Atletico Madrid-meccs közvetve 41 halálos áldozattal járt. Ennyi ember megfertőződését lehetett a stadionlátogatásra visszavezetni. Hasonlóan fontos szerepet játszott az északolasz járványhelyzetben a februári Bergamo–Valenciameccs. Az összeurópai helyzetért pedig egyre többen tartják felelősnek a tiroli Ischgl települést, amely a téli síszezonban a legnagyobb bulik helyszíne volt.
Hogy valakiből szuperterjesztő váljon, számos körülménynek kell egyszerre bekövetkeznie. Először is sok emberrel kell találkoznia a megfertőződése elején. Ilyenkor a legnagyobb a vírusszám a torokban és a légcsőben, ám a fertőzött személy még nem érzi magát betegnek, hogy önként távolságot tartson másoktól. A koronavírus egyébként nemcsak cseppekkel, de légnemű aeroszolok útján is fertőz, és ezek lényegesen hosszabb ideig maradnak a levegőben. Becslések szerint a Magyarországon előírt másfél méteres távolság nem elegendő ezek elkerülésére, a beszéddel kibocsátott aeroszolok 6 méterről is célt találhatnak. Aki énekel, skandál vagy sportol, s ezért lihegve veszi a levegőt, több vírust ereszt szélnek. Ezért lehet, hogy labdarúgó-mérkőzések és partik gyorsíthatták a járványt, az újranyitás után pedig misékhez, víg éttermi asztaltársaságokhoz kötődtek újabb gócpontok. (HVG)
Egy másik kutatásban öt szempontból vizsgálódtak:
– kültéri vagy beltéri,
– másokhoz való közelség,
– kitettségi idő,
– a szabályok be nem tartásának esélye,
– illetve a személyes kockázati szint.
Ezek alapján egy e tízig terjedő skálán helyezték el a különböző tevékenységeket, úgy, hogy a 10 a legrizikósabb.
9 pont: kocsmák és zenei koncertek
8 pont: stadionok, edzőtermek, vidámparkok, templomok, büfék
7 pont: nyilvános medencék
6 pont:mozik, fodrászok, borbélyok
5 pont: repülőgépek, tengerpartok, kerti sütögetések
4 pont: forgalmas városi járdák, fogorvosi rendelők
3 pont: könyvtárak, múzeumok, élelmiszerboltok, hotelek, golfpályák
2 pont: benzinkút, gyaloglás, futás, biciklizés
1 pont: étel-házhozszállítás, tenisz.