Melyik szakfolyóiratot érdemesebb beszerezni és kutatóknak publikálásra ajánlani?

Ha a szakkönyvtár állományát a meglévő anyagi források elosztását optimalizálni kívánjuk, nem elég csak a használói véleményekre támaszkodni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy-egy kutató a számára valamilyen szempontból kedves orgánumot preferálja. E szemponttal több-kevesebb átfedésben lehet a mérhető tudományos érték. Ennek bemutatásában segít két friss anyag:
– Az MTA IX. Osztály hazai folyóiratainak hivatkozás alapú helyezése 2020-ban link (benne: hivatkozások száma, közlemények száma illetve ezek hányadosa, illetve a helyezések alakulása az utóbbi alapján, 2019-2020)
– Az MTA IX. Osztály hazai folyóiratainak H-indexe 2020-ban link
A címekben nevezett osztály link a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya. Tehát a folyóiratok felsorolása (benne: a folyóiratok H-indexe – “összidézet”: mindazon alkalmak száma, ahányszor az idézés előfordult; független idézet: az önmagára való idézés kimarad, illetve az összes közlemény száma, 2019-2020.
Az összeállítást végző Sasvári Péter a KIT kérdésére elmondta: a teljességre törekvő lista kitöltetlen rubrikái arra vezethetők vissza, hogy a közel 300 hazai folyóiratból 80 db az utóbbi két évben nem jelent meg.
A könyvtáros számára nincs különösebb akadály, hogy az elérhető folyóiratokkal kapcsolatban, akár fizikailag, akár elektronikus felületen feltüntesse a folyóirat tudományos értékre vonatkozó adatot. Így nem csak a beszerzés minőségét támaszthatja alá, hanem a kutatót is irányítja az értékesebb források olvasása illetve a bennük való publikálás felé. (MG)