Az idén 83,2 milliárd forintból gazdálkodó Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a hivatalos megfogalmazás szerint “az egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató Magyarországon”. Ebben a minőségében egyesíti a néhai Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda tevékenységét. A háza táján uralkodó állapotokra jellemző, hogy a külpolitikai szerkesztők tavasztól nem foglalkozhatnak a külföldi sajtóban megjelenő, magyar vonatkozású, a kormányra nézve negatív cikkekkel. Egy föléjük helyezett szerkesztő néhány hete letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését. Úgy tudjuk, a magyar kormánytagok, különösen Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően külső – jóváhagyásra. Egyes cikkek egyáltalán nem érkeznek vissza, mások már eleve a hivatalos reakcióval kezdődnek. A történetét 1880-ig visszavezető Magyar Távirati Irodában ilyesmire még a rendszerváltás előtti években ott dolgozók sem emlékeznek.
Más vonatkozásokban is erősen szűrik a kiadott anyagokat, az utóbbi hetekben például nem találták említésre méltónak az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérését, miszerint Európában, különösen Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon erősödik az antiszemitizmus. “Elszállt” a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés is.
Az utóbbi hetekben nem csak az októberi önkormányzati választások külföldi visszhangja maradt tabu, de a tiltott témák között megjelent a papi pedofília is. Igaz, a szemérmes szerkesztés már a Borkai Zsolt viselt dolgai miatt kirobbant botrány idején is tettenérhető volt. Forrásaink szerint az elvben független Duna Médiaszolgáltatónál a külföldi eseményeket melegen ajánlott a magyar kormány politikai szempontjainak megfelelően kezelni: a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.
Népszava