Sávos András, a Knorr-Bremse Hungária ügyvezetője: – Az utóbbi években bekövetkezett árbevétel-növekedés egy része nem okozott különösebb meglepetést, hiszen a vállalatcsoport más egységeiből Budapestre átszervezett termelés természetes következménye volt. Ehhez azonban még hozzájött a rendelésállomány hirtelen és jelentős bővülése, így a szállítási határidők betartása egyre nehezebbé vált. A pontosság viszont kulcsfontosságú, ezért Sávos arra kérte a felelősöket, hogy növeljék a hozzájuk tartozó termelési egységeknél az időben legyártott termékek arányát. A válasz rendszerint lényegében az volt, hogy “ez lehetetlen”.
A túlzottan óvatos hozzáállás még azokra a vezetőkre is gyakran jellemző, akik a legkevésbé tántorodnak el a munkától, kiválóan értenek a menedzsmenthez, a képzettségük és a tapasztalatuk is megvan hozzá. Végül azonban az eleinte félénk munkatársak rendre elérték, vagy akár túl is teljesítették a célokat. És akkor látszott rajtuk, hogy irtó büszkék, persze teljes joggal, megvolt rá minden okuk.
Mindenesetre hiába kimagasló a magyarországi vállalatok között a Knorr-Bremse Hungária termelékenysége, Sávos szerint a vállalatcsoporton belüli nemzetközi összevetésben a budapesti leányvállalat jobban tudna teljesíteni ebből a szempontból, ha a vállalkozói attitűd erősebb lenne a munkatársak körében.
Sávos szerint a vállalásokkal kapcsolatos bizonytalankodás mögött alapvetően az elbocsátástól való félelem áll. A magyar munkavállalók ugyanis nagyon féltik az állásaikat, tartanak attól, hogy egy hiba vagy nem teljesített célkitűzés kirúgással jár.
Ez a félelem nem csak a vezetők túlságosan bátortalan fellépése miatt befolyásolja kedvezőtlenül a cég hatékonyságát. A kockázatkerülés abban is megnyilvánul, hogy mindenki igyekszik mindent leírni, ami őrületesen megnöveli a tranzakciós költségeket. A munkaidő egy részében fölösleges adminisztráció zajlik, sőt, fenn kell tartani munkaerőt az iratok kezelésére is.
G7