A közös célok érdekében a város polgáraival való együttműködés hozzájárul a biztonságosabb, egészségesebb, boldogabb és befogadóbb közösség létrejöttéhez. Hagyományosan a könyvtár használóit passzív alanyként kezelték, különféle szempontú felhasználói panelekbe sorolva őket. A Helsinki Városi Könyvtárban azonban túl akartak lépni ezen a felfogáson, s az állampolgárokat közvetlenül be kívánták vonni a könyvtári tér és szolgáltatás átformálásával kapcsolatos tervezés és döntéshozatal lépéseibe.
A workshopokon együtt dolgozhatott a háziasszony a számítógépes fejlesztővel, a városfejlesztési aktivista az irodalmárral. Egészen új keretei jöttek így létre a könyvtári jövő tervezésének. A makerspace koncepció, a család- és helytörténeti “történetkönyv”, a csomagmegőrzőnek nevezett irodalmi eseménysorozat teljes egészében, a “nyugalom helye relaxáció és összpontosítás számára” című projekt pedig csökkentett költségvetéssel valósult meg.
Különféle fejlesztési hipotéziseket tesztelhettek, áttekinthették, mi működik jól s mely pontokon kell változtatni, új fejlesztési ötletekkel állhattak elő, hozzájárulhattak a felhasználói élmény javításához, és speciális célcsoportok számára nyújtott szolgáltatások tervezésében is részt vehettek. A könyvtár baráti köre tehát aktívan befolyásolta a fejlesztési prioritások formálását, rajta hagyva a keze nyomát a fejlesztési koncepció minden lényeges elemén. (A könyvtár újraértelmezése: közös tervezés az állampolgárok bevonásával jövőbeli önmagunk és városaink számára; ref.: Németh M.)
Humanus