A hatékony dokumentumbeszerzést számos dolog akadályozza a felsőoktatásban, többek között a kommunikációs kultúra különbségei, főleg az egyetemi oktatók és a könyvtárosok között. A szakirodalom ezt aszimmetrikus különbségnek nevezi: míg a könyvtárosok tisztában vannak az oktatók munkájával és igyekeznek együttműködni velük a gyűjtemény fejlesztése és a hallgatók kiszolgálása érdekében, addig az oktatók nem ismerik a könyvtárosok munkáját és nem is keresik velük a kapcsolatot; vagyis nincs a felek között megfelelő kommunikáció és együttműködés. Veszélyes lehet az is, ha valamelyik befolyásos oktató miatt bizonyos kutatási és oktatási anyagok beszerzése kibillenti arányosságából a gyűjteményt.
Ezért is indult egy projekt a Northamptoni Egyetem könyvtárában link a könyvrendelési folyamat jelenlegi gyakorlatának a feltárására.
Kiderült: az egyetemi könyvtár és az oktatók közötti kommunikáció nem felhőtlen, és megerősítést nyert, hogy fennáll köztük az aszimmetrikus különbség. Fény derült az oktatók félelmére is, melyet az elektronikus rendszerek térnyerése miatt éreznek attól tartva, hogy a források ilyetén tálalása, a hallgatók “szájába rágása” elmélyíti a “kutatás nélküli kutatás” gyakorlatát. Az elektronikus formátumok népszerűsítése a nyomtatottal szemben érdekesen hatott az oktatók és a könyvtárosok közötti dinamikára: az oktatók e-könyveket támogató vagy elutasító hozzáállása befolyásolta a könyvtárral folytatott interakciót és az egyik vagy másik formátum választását. Az is kiderült, hogy a könyvtárosok és az oktatók órarendjei összeegyeztethetetlenek. E tényezők ismeretében megoldást kell találni a két fél kommunikációjának és a rendelés folyamatának a javítására. Az egyetemi hallgatóknak nyújtott oktatáson és a könyvtár szolgáltatásain egyaránt javítani kell. (Nyitás a kommunikációban: könyvrendelés és kötelező irodalom a felsőoktatásban – az oktatók szemszögéből; ref.: Murányi L.)
Humanus