Karácson Imre fordította a 20. sz. első éveiben Evlia Cselebi, török utazó magyar vonatkozású leírásait. Konstantinápolyben végzett kutatásairól így ír:
“Evlia Cselebinek, a XVII. századbeli híres török útleírónak tíz kötetre menő, kéziratban fenmaradt útleírásaiból Áhmed Dsevdet, az Ikdám czímű török lap kiadója, hat kötetet már néhány évvel ezelőtt kinyomatott Konstantinápolyban s az ötödik és hatodik kötetnek hazánkra vonatkozó része magyar fordításban is megjelent 1904-ben.) A török kéziratokból több nem jelenhetett meg, mert a török czenzura a többi kötetek kinyomatását megtiltotta.
… A fordítás elkészítése annyiban járt fáradtsággal, mivel Törökországban nincs rá eset, hogy a mecset-könyvtárakból kéziratos könyvet, hozzá még a török közönség számára eltiltott könyvet csak rövid időre is kikölcsönöznének használat végett. Kénytelen voltam tehát naponkint a kijelelt időben a mecsetbe menni s ott dolgozgatni. Ezek a mecsetkönyvtárhelyiségek pedig az olvasáshoz és íráshoz nem a mi nyugoti szokásaink szerint vannak berendezve, tehát székek és asztalok nincsenek, hanem a ki ott dolgozni akar, kénytelen a keleti szokásokhoz alkalmazkodni. Ebben a kötetben is, mint az előzőben, az egyes nagyobb fejezetek elé magyarázó bevezetést írtam. – Konstantinápoly, 1907 október 31., Dr. Karácson Imre.”
Magyar Elektronikus Könyvtár