Az utóbbi hetekben többször szóltunk a Szlovén Etnográfiai Múzeum kulturális attitűdje különböző megtestesülési formáin (ld.: link és link ). Most porcelánkiállításról lesz szó link de korántsem hagyományosról. (El)érzékenyítő hatású, a szó több értelmében is.
A legrégebbi lengyel porcelángyár, Cmielów projektjét mutatják be: egy antropológus és egy dizájner elképzelése szerint a munkatársak kobaltsóval átitatott kesztyűvel nyúltak az általuk készített porcelánokhoz. Ujjlenyomataik a kiégetés után váltak láthatóvá; harsány kobaltkék színűvé a fehér porcelánon. Az így készült porcelánokat lehet a kiállításon megtekinteni. A gyári munkatársakat eleinte feszélyezte kezük nyomának ilyetén megjelenése, de a cégvezetőknek tetszett a termékeket humanizáló elképzelés. Odáig jutottak, hogy az így készült – a projekt által többrétegű jelentéssel ellátott – tárgyak kereskedelmi forgalomba is kerülnek rövidesen.
Ewa Klekot projektgazda antropológus szerint embernek lenni egy porcelángyárban együttműködést jelent. Együttműködni az anyaggal, a gépekkel, a többi munkatárssal, a föld nedvességével, a termelési folyamatokkal. Ennek összessége adja a gyár egészét. A Ljubljanában vendégeskedő kiállításon a projektgazdák és a gyári munkások is bemutatkoznak – videón illetve tablón. (MG)
KIT-információ