A mesterséges intelligencia gépi oldalának fejlesztése fontos terület, de csak egyike a négy alapvető kérdésnek. Lássuk mind a négyet- Z. Karvalics László:
1. A gépi oldal, a mesterséges intelligencia kutatói számára nem az emberi intelligencia elérése a valódi kihívás, hanem az, hogy a mesterséges komponensre eső feladatok a legmagasabb szinten teljesüljenek, illetve szakadatlanul új feladatok váljanak teljesíthetővé. (Hogyan érhetjük el a megfelelő egyensúlyt az emberi és automatizált között, hogy a kimenetet optimalizáljuk vele? Az emberi és a gépi intelligencia milyen kombinációja segíti legmegfelelőbben a legégetőbb problémák megoldását?)
2. Az emberi oldal fejlesztése részben szociokulturális és oktatástechnológiai, részben pedagógiai, részben pszichológiai, részben pszichofarmakológiai kérdés,
amelynek a következő időszakban sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a diskurzusokban (s amelyre a kiborg-témakör rövid tárgyalása kapcsán majd vissza is térünk röviden) E mellett tömegesen “kiadhatóak” olyan feladatok az emberi elmének, amelyek megoldásában jobban teljesít, mint a gép – ez az alapja az emberi számítástechnika (human computation) irányzatának.
3. A két oldal közös felelőssége a megfelelő koordinációs minőség megteremtése a gépi és az emberi komponens között, hogy a hibrid rendszer a legnagyobb teljesítményt adhassa le.
4. S végül az egész rendszer működésének a cél-vezérelt ko-evolúciós szemlélet ad értelmet és megalapozást, nem pedig a mesterséges intelligencia-rendszerek öncélként felfogott “felgyorsítása” vagy az exponenciális ugrást lehetővé tevő “önfejlesztő üzemmódra” állítása. Mert e kettő mögé is fel kell tenni a kérdést, hogy mindez mit szolgál a rendszer-egész szempontjából?
(Ez az anyag segít a Mesterséges intelligencia az információkeresésben és -feldolgozásban link c. konferenciára való felkészülésben.)
Információs társadalom 2015/4., p. 15