A hálózati és digitális környezetben végzett kutatás az utóbbi időben sokféle változást idéz elő a felsőoktatási és tudományos könyvtárakban, átalakítja a gyűjteményeket és szolgáltatásokat. Két irányzat figyelhető meg:
1. Kifelé nyitó könyvtár (inside-out library): a digitális környezetben folyamatban van a kutatás átszervezése, és a könyvtár egyre jelentősebb szerepet kap az egyetem kutatási, oktatási és egyéb outputjának létrehozásában, kezelésében és megosztásában.
A kifelé nyitó könyvtárak tevékenységét az adott könyvtár nagysága és küldetése határozza meg. A kutatóintézetek és szakkönyvtárak feladatuknak tekintik, hogy megosszák erőforrásaikat a világgal. Az oktatást támogató és a diákok sikerességére összpontosító intézmények erre érthetően kevesebb energiát szánnak. A kifelé nyitó könyvtár kialakulóban lévő szolgáltatásai a következőket ölelik fel: kutatási adatok és információk szervezése, kutatói profilok kezelése, kutatási mérések, digitális tudományos tevékenység és tartalom-előállítás, áttérés a nyílt hozzáférésű publikálásra, intézményi repozitóriumok működtetése.
2. Hozzáférést segítő gyűjtemény (facilitated collection): a könyvtár szerepe, hogy segítse a hozzáférést a használók kutatási és tanulási igényei szerint szervezett, sokféle, összehangolt helyi, külső és együttműködéses forráshoz.
A hozzáférést segítő gyűjtemények tevékenységének a következő kérdések vannak a középpontjában: az igénybe vett külső gyűjtemények körének bővülése, a rugalmasabb licencelt tartalom és a megfelelő időben (just in time) rendelkezésre álló források, a használói igények alapján beszerzett tartalom (demand driven acquisition), a hálózati szinten közösen épített gyűjtemény. (A könyvtári gyűjtemények a használók életében: két irányzat; ref. Hegyközi Ilona)
Humanus