A kultúra-fetisizmus miatt nem válik a könyvtár a mindennapi kultúra részévé

Szeifert Dezső: Már “külsősként” – elolvasva a link cikket – azt látom, hogy a “kultúrából” (gyakran a “magas kultúrából”) egy kicsit sok van könyvtárba csomagolva. Szerintem még mindig nem sikerült a “populáris” vagy inkább a hétköznapi kultúra részévé tenni a könyvtárat, mert – egyetértve Koroknai Sándorral, nagyon nincs kitalálva a szolgáltatásrend. Amit látok: zömében “fel van gépesítve”, de azzal csak nagyon áttételes és nyakatekert módon említhető hasznosságú valamik jönnek ki.
És nagyon kérem a kultúra fetisisztákat, hogy szálljanak magukba! Attól, hogy valamit erőltetünk és ha nem veszik “tömegek” a lapot, akkor katasztrófa kiáltásokkal írjuk tele az étert és nemzethalált vizionálunk, a helyzet nem fog megváltozni. (…)
Ismét felvetem: a Facebook tele van mindenféle fake hírrel, clickbait akciókkal, amik sokkal rombolóbbak, mint a “nem olvasás” vagy az Anyegin “kihagyása”. És nem csak a “migráncsokra” gondolok.
Mi a jó isten tartja vissza a könyvtári rendszert/akár egy könyvtárat attól, hogy ebbe a káoszba/másképpen kínálati piacba “tudós módon” beszálljon? Van valakinek kedve napi szinten ilyennel foglalkozni? Mert ha van, 3 dobásból az “eladása” is megvan (nevezzük “marketingnek”). Arról már nem is beszélve, ha jól bejáratottá válik, akkor a fake helyett valódi tudásmorzsákat is lehet közzétenni.
Könyvtár: eszköz van, hozzáértés van, szolgáltatási ötlet nincs, szolgáltatás működtetési eljárás nincs, működtetési motívum???