Hogyan győzzük meg használóinkat arról, hogy letöltsenek készülékükre egy idegen alkalmazást, amire nincs szükségük? Az állandó mobilhasználók meg vannak arról győződve, hogy alkalmazások nélkül nem lehet élni. Ha rendszeres könyvtárhasználók, a lejárati határidőt szeretnék a mobiljukról meghosszabbítani. Ha a médiából azt hallják, hogy az applikációk használata trendi, akkor fontosnak tartják azokat. Az applikációk nemcsak új információkat, szórakozási lehetőséget nyújtanak, hanem további újabb aktivitásokra – pl. múzeumok és galériák interaktív látogatására – ösztönöznek, ráadásul többségük ingyenes, mert a közgyűjtemények szerint pénzért senki semmit nem tölt le.
A cikk szerzői megvizsgálták számos cseh és külföldi múzeum, galéria és könyvtár alkalmazásait. Összességében a mobil applikációkat zömmel az egész intézmény vagy egy-egy gyűjtemény bemutatására használják. Néhány példa erre: az Abu Dhabi Nemzeti Levéltár mobil applikációja az intézmény múltjáról, jelenéről, jövőbeli terveiről, a digitalizált dokumentumokról szól.
Hasonló, 3D-s tárlatokkal áll rendelkezésre a francia Louvre-Lens Múzeum, ingyenes mobil applikációkat kínál a British Museum is. Mobil applikációval nézhető az Orosz Állami Könyvtár moszkvai katalógusa, a francia nemzeti múzeum különböző épületekben található állandó kiállításai, a dél-csehországi Hluboké nad Vltavou városi galéria felülete QR-kódokkal használható.
A legtöbb közgyűjtemény az applikációkkal a nyilvánosságot és a szakmai közönséget egyszerre szólítja meg. Törekszik az érdeklődők valóságos becsábítására, látogatás ösztönzésére, megmutatva azokat a területeket, amelyek vonzóak lehetnek: virtuális séták, kiállítások, digitális gyűjtemények. A legtöbb funkciót az Europeana is alkalmazza. (Mobil applikációk a közgyűjteményekben – miért, hogyan és hogyan ne; ref.: Prókai M.)
Humanus