Bár a könyvtárak nem az FMCG-ben (gyorsan változó fogyasztási cikkek) utaznak, érdemes megnézni a reklámköltés és a fogyasztás közötti összefüggést, mint modellt. Figyelemre méltó összefüggés, hogy a márkaimázst erodálja a kedvezmény. A könyvtárban pl.: a “megbocsátás” feltehetően káros lehet a könyvtárimázsra. Ez ellen azonban struccpolitika dolgok jótékony meg nem mérésével védekezni. (MG)
A kutatás során kiderült, hogy a legerősebb korreláció (együttjárás) a tárgyhavi és előző havi listaáras médiaköltés átlaga, valamint a tárgyhavi penetráció és piaci részesedés között található. A két hónap átlagolására azért van szükség, mert a kutatók szerint egy adott havi költés még a következő hónapban is hat.
Érdekes módon a kutatás szerint a tévés reklámköltés az FMCG-szektorban nem annyira a más médiatípusokban való költéssel versenyez, hanem sokkal inkább az eladáshelyi promóciókkal, mint például az árkedvezmény, bundle-promóciók (2-t fizet 3-at kap), egyéb POS-eszközök.
Egy tévékampánnyal nagyjából 15-20 százalékos árkedvezmény hatását lehet kiváltani (lásd az utolsó ábrát). Ez utóbbit egyrészt nehéz lemenedzselni az összes üzletre vonatkozóan, ahol a márka megjelenik, ráadásul épp ellentétes hatást fejti ki egy kampányhoz képest: míg egy reklámkampány növeli a márkaimidzset, addig a kedvezmény erodálja, hiszen a fogyasztó a következő esetben is el fogja várni, hogy az alacsonyabb áron kapja meg a terméket.
Kreatív