Az IoT bevezetése a könyvtári területen is óriási lehetőséget jelent, a könyvtárak általa értéknövelt szolgáltatások nyújtására lesznek képesek. A könyvtárosok már jól ismerik és használják az RFID technológiát, amely hasonlít az IoT lényegéhez annyi különbséggel, hogy az IoT esetében a tárgyak (ebben az esetben a könyvek) csatlakoznak közvetlenül az internethez.
– Az IoT a könyvtári dokumentumokkal kapcsolatban olyan információkra és problémákra tud rávilágítani, mint a használati adatok vagy a félreosztás.
– Napjainkban a használók többsége rendelkezik saját okostelefonnal, és alkalmazásokat használ, ezért a könyvtáraknak elérhetővé kell tenniük a könyvtári forrásokat virtuális könyvtári kártya segítségével.
– Ezáltal olyan könyvtári térkép is hozzáférhetővé válhat, amely elkalauzolja az olvasót az adott dokumentum fizikai helyéhez.
– A kölcsönzés előtt egyéb kiegészítő információk is olvashatók, egyes honlapokról (pl. Amazonról) lehívott információk hozzákapcsolásával.
– Amennyiben a könyvtárban használják az RFID-t, akkor lehetővé válik a gyűjtemény virtuális reprezentációja.
– Az RFID chipek az olvasói kártyákba integrálásával jobban követhetővé válik az állomány forgása, és könnyebbé válhat a kölcsönzés.
– Az IoT képes lesz megmondani a felhasználóknak, hogy melyek a lejárt könyveik, mekkora késedelmi díjjal tartoznak a könyvtárnak, valamint lehetőséget nyújt ennek online kifizetésére és a könyvek visszahozatalára, sorban állás nélkül.
– Az eltűnt dokumentumok felkutatásában is nagy segítséget fog nyújtani.
A digitális okos polcok segíthetnek a kölcsönzési adatok és az internetes keresési előzmények alapján könyveket ajánlani.
A tanulmány néhány működő példát is bemutat. Az Orlandói Városi Könyvtár egy applikáción keresztül küldött híreket az olvasóknak a könyvtári ajánlatokról, programokról. Más könyvtárak arra használják az új eszközöket, hogy reklámozzák a workshopjaikat, könyvvásáraikat, vagy hogy értesítsék olvasóikat a lejárt könyvekről. (ref.: Bognár N. E.)
Humanus