Éppen a kirakat az, amiről beszélni szeretnék. Én – és még sokan mások – mindegyre megálltunk előtte, mert ez a könyvtároshölgy (-úr) elképesztő munkát végzett. Éber figyelemmel követte az irodalom évbeosztásához kapcsolódó eseményeket, és időről időre átrendezte a kirakatot: de olyan szubtilisen utalva néha az éppen aktuell eseményre, hogy olykor percekig kellett állni, amíg rájött az ember, a kirakott könyvek éppen milyen évfordulót vagy rendszeresen visszatérő eseményt rajzolnak ki. (Csodás intellektuális móka ? ennek is vége van örökre.) Mert persze egy gyermeknapot vagy a költészet napját könnyű azonosítani a gyermekkönyvekkel kevert szülői-szaktanácsadói könyvek vagy József Attila-kötetek elrendezéséből, de már egy adott szerző kerek évfordulóját nem biztos, hogy egyből vágja az ember, ha mondjuk az ő kortársának számító szerzők könyveivel (bizony, ilyen is volt!) utalnak az éppen ünnepeltre.
Magyar Idők