…A veszélyeket a könyvtárigazgatók a következő kategóriákba sorolták:
külső veszélyek:
– gazdaságiak (57% említette)
– a társadalmi változásokkal (17%)
– a közkönyvtárak megítélésével (14%)
– a látogatók számának csökkenésével (4%)
– a könyvtárpolitikával (2%)
belső veszélyek:
– a közkönyvtárral és tevékenységeivel (18%)
– a személyzettel és annak kompetenciájával kapcsolatos veszélyek (12%).
A veszélyek emellett lehetnek általánosak (ilyen a pénzügyi helyzet általános romlása, a takarékossági kényszer) és speciálisan a közkönyvtárakat érintőek (a látogatók számának és a támogatásnak a csökkenése).
A közkönyvtárak fontosságát ma már a helyi közösség és a politikusok másképp ítélik meg, mint 30 éve. Azokat az intézményeket tartják fontosabbnak, amelyek hatása mérhető. A közkönyvtár viszont nem terméket állít elő, hanem szolgáltatásokat nyújt, amelyeket nehezebb értékelni és mennyiségi mérőszámokkal mérni. A politikusok nincsenek feltétlenül tisztában a közkönyvtárak tevékenységével, igényeivel és szolgáltatási palettájával. Elvárásaik néha nem egyeztethetők össze a könyvtárosok saját hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, azaz a külső és a belső elvárások nincsenek egymással összhangban. Egy másik megközelítést alkalmazva: a könyvtárvezetők úgy vélik, hogy a közkönyvtárosok készségek, idő és erőforrások hiányában nem képesek a közösség és a politikusok elvárásai szerint cselekedni. (Mi fenyegeti a közkönyvtárakat? Svéd könyvtárigazgatók nézetei; ref.: Hegyközi I.)
Humanus