Az első lépés az állománykivonás: ez ébreszt rá arra, hogy kétszer is meggondoljuk olyan könyvek beszerzését, melyek csak kevés olvasónkat érdekelnek, s ekkor derül ki, mely szakokban rendelkezünk kevés vagy avult irodalommal. Állítsunk fel fontossági sorrendet: mely területek a legfontosabbak olvasóink és a közösség számára. (Nézzük át az egyes szakok kölcsönzési statisztikáit, az intézmény gyarapítási szabályzatát és stratégiai terveit.) Ne felejtsük el, hogy a közkönyvtár nem felsőoktatási könyvtár: tehát ha nem szakosodtunk egy szakterületre, tudományos műnek nincs helye az állományban. Selejtezéskor mindig alaposan mérlegeljünk: a kölcsönzés adatai támpontot adnak a mű fontosságának megítéléséhez — miként a szerző is –, valamint a tájékoztatási segédletek is támpontul szolgálhatnak a döntéshez. Nézzük meg a könyv fizikai állapotát: pótolni kell-e vagy kivonni. (Ha van a közelben partnerkönyvtár, ahonnan a mű átkérhető, inkább új könyvet szerezzünk be helyette.)… (Gyakorlati útmutató az állománygyarapításhoz: egyszerűbb lett az állománykivonás; ref.: Murányi L.)
Humanus